Vasárnap eszembe jutott, hogy vásárolni kell mennem, és persze vasárnap ugye csak a kis boltok vannak nyitva. Szerencsére tőlünk nem olyan messze akad ilyen, gondoltam elsétálok oda.
Anya javasolta, hogy vigyem magammal Nokedlit (a kicsi, öreg kutyusunk). Neki úgyis "életmódváltás" van, és mostantól sétálnia kell, úgyhogy ez egy logikus ötletnek tűnt.
Az út a boltig olyan 15 perc, kényelmesen sétálva, kicsit gyorsabb tempóban 10. (De én már 8 alatt is tettem meg, amikor sietni kellett a buszhoz.)
Nos, nekünk Nokedlival 25 percünkbe telt. Csak oda.
Kikötöttem Nokedlit, gyorsan megvettem a pár apróságot, ami kellett, majd indultunk vissza.
Csakhogy Nokedli elfáradt, hazafelé már végig kézben kellett vinni.
Így történt, hogy mire hazaértünk, mindketten elfáradtunk - Nokedli a sétálástól, amit egyébként nagyon élvezett, én meg attól, hogy szerintem kb. 6-8 kilós kutyát negyed órán keresztül cipeltem. És még be is szólt egy szembejövő járókelő, hogy "De szép kutyus!". Bár Nokedli nagyon aranyos és cuki, szépnek csak iróniával lehet őt nevezni... (Majd ha lefogy! Akkor majd szép lesz.)
 |
| Dog tired by Ali Pye |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése