Hogyan lesz egy koncert emlékezetes? A jó értelemben.
Először is, kell hozzá két kiváló előadó: Gentleman és Ky-Mani Marley.
Ez már akár önmagában is elegendő lett volna, jobbnál jobb zenéket játszottak, újakat és régieket egyaránt, és időnként Bob Marley zenéjét is felelevenítették. Mindeközben remek, igazán "irie" hangulatot teremtettek és nagyon egy hullámhosszon voltak a közönséggel, jól meg is dolgoztattak minket.
A hangulatot mégis lehetett fokozni, amikor megjött a beígért vihar.
Először is elkezdett szakadni az eső és nagyon eláztunk, de frissítő volt a fülledt, meleg levegő után. Amikor lecsöndesült, jött a vihar előtti csend.
Aztán villámok cikáztak körös körül. Kiteljesedett az égi háború, a koncert energiája is a tetőfokára hágott. Ismét elkezdett szakadni az eső, még jobban, mint előtte, mintha tényleg szó szerint dézsából öntötték volna, és ha lehetséges, még jobban eláztunk, bőrig. Egy négyzetcentiméternyi száraz folt nem maradt rajtam.
De hát van jobb dolog, mint szakadó esőben táncolni, ugrálni és énekelni?
A hazautat már kevésbé élveztem, mivel nekem kellett hazavezetnem. Még soha nem vezettem ekkora felhőszakadásban, és az utak is helyenként inkább folyóvá váltak. Többször ismétlődő jelenet volt, hogy anya felkiált: "jajj-jajj-jajj", én félig ilyedten kérdezem, hogy mi történt, mire kiderült, hogy semmi. Végül biztonságban hazaértünk.
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése