Sokáig elszórakoztattam magam, mire felraktam az ablakomra a szúnyoghálót. Útban volt a sötétítő, másrészt a háló és a kaktuszok nem igazán jönnek ki jól. Vagy túlságosan is jól, ahogy nézzük, mindenesetre mire kész voltam, az ujjamból több tüske is kiállt.
Ez volt nagyjából egy-két hete. Azóta időnként a szél elkezdte leszedni a szúnyoghálót, de mindig maximum egy kis rés vált szabaddá az ablak szélén.
Ma reggelre is keletkezett egy ilyen lyuk a bogarak elleni védelemben, amit Tigris cicánk ki is használt gyorsan, hogy kisurranjon a tetőről nézegetni a madarakat, majd kicsivel később minden gond nélkül visszajött.
Zagorka nem ilyen ügyes macska.
Ő is megpróbált ugyanott kimászni, aminek az lett a következménye, hogy leszakadt teljesen a szúnyogháló, egy kaktusz pedig több darabban kötött ki a földön. Mindeközben Zagorka enyhén behúzott nyakkal ült a rombolás közepén, majd mint aki jól végezte dolgát, nyugodtan elballagott.
Mire végeztem nagyjából a kaktusz és föld feltakarításával, ránéztem az órára, fél 12 volt, és mi Andrissal hivatalosak voltunk ebédre Mamáékhoz, ahol szigorúan mindig ugyanakkor van ebéd. Szóltam, hogy kapkodjuk magunkat, de így sem sikerült dél előtt elindulnunk. Én már minden percben vártam, mikor fognak telefonálni, hogy hol is vagyunk, mire egy idő után rájöttem, hogy nem délben van náluk az ebéd. Egykor. Hát legalább most az egyszer időben odaértünk, ahogy szerettem is volna menni...
Ja, és még egy komoly probléma. Magasan van a függőágy, alig tudok beleülni. De azért sikerül. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése