Istennőnek lenni

Odissi dancer

Izzadtság gyöngyözik a homlokon.

Csörren a bokacsörgő. Csattan a talp. A mellkas lágyan ringatózik.

A levegő kezd elfogyni, égnek az izmok. Nem baj. Mosoly az arcon, a ritmus visz tovább.

Mindenre figyelni kell. A lábak, a térdek, a csípő. A mellkas, a könyökök, a kezek és az ujjak. A nyak és a fej, és mindenek felett a szemek. Mind másképp mozog, de összhangban, együtt a zenével. Nehéz, de még sosem voltam ennyire a testem tudatában, még sosem voltam ennyire a testem ura.

Csak én, a zene és a tánc maradunk, a külvilág megszűnik.

Nem is én vagyok már. 

Néha Shiva, néha harcos, néha teknős, néha a folyó vagyok.

Időnként istennő.