Este ülünk a nappalinkban, fényképeket nézegetünk. A házban nyugalom uralkodik, még az állatok sem produkálják magukat, hogy észrevegyük őket és adjunk nekik vacsorát.
Hirtelen éktelen visítás.
Nokedli, a kicsi, öreg kutyusunk az. Nem tudjuk, mi baja. Anya teljesen pánikban. Nokedli is. Mi is köré gyűlünk, a többi állat is. Apa tapogatja, próbálja kitalálni, mi fáj neki, de nem találja, szegény Nokedli meg csak kétségbeesetten sír. Már mindenki meg van ijedve.
Aztán hirtelen Apa megtalálja, mi a gond.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése