Itthon történt

Return to Baroque - vogue.it

REGGEL

A reggelek nehezek.

Ma is átaludtam három ébresztőt (ebből kettőről emlékem sincs) mire a negyedik végre megtette a hatását. Még pont időben.

Úgy döntöttem, hogy ma nagyon csinos leszek. Csak úgy. Mert kedden biokémiából ötöst kaptam. És ha már ilyen korán kell kelnem, legalább ezért megérje. Minden megvolt: szép, elegáns ruha, élénk rúzs, magassarkú... Elégedetten pillantottam a tükörbe.

Az öcsém, Andris még reggelizett, amikor indulnom kellett, úgyhogy nem vártam meg.

Már több, mint félúton jártam Déva vára felé, már láttam is messze a sziluettjét, amikor is Apa felébresztett, hogy késésben vagyok.

Mondanom sem kell, ma mégsem öltöztem csinosan.


ESTE

Ez a történet nem rólam szól.

Fenn ülök a szobámban, ezt hallom a földszintről:

-Apa, segítesz hátul levágni a hajam? - Andris, a fürdőből.

-De hát én még sosem csináltam ilyet! - Apa, vonakodva.

-Nem baj, én sem!

Most várom az eredményt.

Azóta hallottam olyanokat, hogy "De Andris, tudod, milyen? Foltos!" és hogy "Nem is olyan rossz.", valamint "Majd Anya kiigazítja."

Az előzmény:

Ahogy Andris hazajött iskolából, kijelentette, hogy le fogja vágni a haját. Mármint ő maga, még ma. Mert egész nap idegesítette, hogy hosszú, és nem ér rá holnapig. Apával próbáltuk meggyőzni, hogy ez nem biztos, hogy annyira jó ötlet, de hajthatatlan volt. Úgyhogy ráhagytuk. 

Végülis, ha el is rontja, majd visszanő. 

A fejlemények:
Az eredmény nem is lett vészes. Aztán amikor Anya hazaért, kijavította, és így már teljesen vállalható...